Konidia helminthosporium oryzae

Jelentősége: az egyik leggyakoribb árpabetegség. Tünetek és diagnózis: először az alsó konidia helminthosporium oryzae és a levélhüvelyen jelenik meg a tipikus, lisztharmatos bevonat Ezt követően a fertőzés konidia helminthosporium oryzae a felsőbb levélemeletekre A: lisztharmattal fertőzött növény, B: lisztharmattünetek levélen, C: tünetek kalászon, D: a kórokozó konídiumláncai, E: kleisztotécium aszkuszokkal Makrotünetek alapján szabad szemmel is jól diagnosztizálható a betegség.

A lisztharmatos penészbevonaton tömegesen képződő konidia helminthosporium oryzae Biológia és járványtan: a gomba obligát ektoparazita, szűk specializációjú, azaz eltérő virulenciájú fiziológiai konidia helminthosporium oryzae hoz létre. A gomba az őszi vetésű gabonán telel át micéliumos alakban. Gyakorlatilag az ivaros alak áttelelése is bekövetkezik, de ennek járványtani jelentősége kicsi.

A gomba vegetáció alatti járványos elterjedéséért a konídiumok a felelősek. A sűrű állomány, a fogékony fajta, az egyoldalú és túlzott N-ellátás, a levegő nagy relatív páratartalma, a mérsékelten meleg időjárás kedvez a járvány konidia helminthosporium oryzae. Védekezés: az egyik leghatékonyabb védekezési lehetőség a lisztharmat-rezisztens fajták előállítása és termesztése.

Járványos években azonban szükség lehet a fungicides állománykezelésre. Erre a célra bőséges választék áll a termelők rendelkezésére pl. E hatóanyagok nagy része védelmet nyújt egyéb levél- és kalászbetegségek ellen is.

Mik is azok a penészgombák?

Fontos védekezési lehetőség a korai vetés, a sűrű állományok és egyoldalú N-műtrágyázás kerülése is. Jelentősége: mindkét kórokozó elsősorban a búzán a bél parazitáinak gyakori típusai az emberekben gazdasági károkat, de az árpát is károsítja.

A világon mindenütt előfordul. Részletes ismertetésükre a búzánál került sor. Tünetek és diagnózis: a torsgomba a gyökerek pusztulását és a száralap feketedését okozza A szártörő gomba legjellegzetesebb tünete az alsó internódiumokon kifejlődő mandula alakú foltok megjelenése, és e helyen a szár eltörése. A betegség másodlagos tünete a fehérkalászúság, majd a korompenészes kalászok kialakulása.

A tápanyag felvételére a hausztóriumok, azaz szívókák hivatottak v.

A torsgomba kórokozója az alsó levélhüvelyek alatt fekete, jól kifejezett nyaki résszel ellátott peritéciumokat képez Az aszkuszok megnyúltak A szártörő gomba micéliuma az üreges szalmaszár belsejében képződik. Fonalas, kissé hajlított, harántfalakkal sok sejtre tagolt füstszínű konídiumok képződnek a fertőzött részeken. Biológia és járványtan: mindkét gombafaj a fertőzött növényi maradványokon telel át, innen indulnak ki a primer fertőzések.

Mi okozza a tüneteket?

Járványos méretű megbetegedés ritkán fordul elő. Védekezés: a megelőző védekezési módok közül fontos a helyes vetésváltás kialakítása, súlyos fertőzések esetén a tarlóégetés, helyes tápanyagarányok és -dózisok alkalmazása. A vegyszeres védekezések egyik lehetősége a szárszilárdító szerek klórmekvátill.

Jelentősége: a betegség az egész világon ismert.

• A penészgomba-allergia okai és tünetei
• Aszcariasis radar

Jelentősége napjainkban kisebb, ennek oka a hatékony vetőmagcsávázás és a rezisztens fajták elterjedése. Tünetek és diagnózis: a betegség tünetei a kalászolás idején a legszembetűnőbbek.

A fertőzött kalászok később jelennek meg, mint az egészségesek, ellentétben a konidia helminthosporium oryzae. Az üszöggel fertőzött kalászokat A teliospórák csírázáskor négysejtű bazidium promicélium képződik, és rajtuk 4 ovális, kissé megnyúlt bazidiospóra alakul ki A: fedettüszög, B:Ustilago hordei üszögspóra és bazidiospórák, C: porüszöggel fertőzött kalászok, D: csírázó U. A fedett üszög csírafertőző, a mag felületére vagy a talajba jutott üszögspórák a rügyhüvelyt áttörve fertőzik a csírát.

A dikariotikus micélium a növényi szövetekben terjed és egészen a kalászolásig a hajtáscsúcs növekedési pontja alatti szövetrészekben lokalizálódik, majd bejut a szemekbe. A betegség járványos méreteket nem okoz, de potenciálisan veszélyes kórokozó. Jelentősége: minden árpatermesztő országban előfordul.

Napjainkban ugyan kisebb jelentőségű, de a kár a vetőmagcsávázás elmulasztásakor jelentősebb lehet, mint a fedett üszög esetében. Tünetek és diagnózis: a porüszög tünetei a kikalászolás és érés közötti időszakban válnak szembetűnővé. A fertőzött kalászok korábban jelennek meg, mint az egészséges és virágzó kalászok. Az üszögös konidia helminthosporium oryzae szél segítéségével szóródnak szét az üszögspórák, és fertőzik a virágzásban lévő kalászokat.

Néhány nap konidia helminthosporium oryzae az egész kalász szétporlik, csak a kalászorsó marad épen A fertőzött szemek tünetmentesek. A teliospóra csírázásakor promicéliumot fejleszt, viszont elmarad a bazidiospóraképzés A promicélium szomszédos, de ellentétes ivari jellegű sejtjei között megy végbe a szomatogámia, amelynek eredménye a fertőző dikariotikus micéliumkezdemény. Biológia és járványtan: az Ustilago nuda tipikus virág- vagy bibefertőző üszöggomba.

A széllel terjedő üszögspórák a bibére jutva kicsíráznak. A dikariotikus micélium behatol a képződő szem belsejébe, ahol nyugvó állapotban a csírapajzsszövetekben marad fenn. Vetés után a gomba együtt fejlődik a hajtáskezdeménnyel és végül behatol a kalászba. A betegség járványos méreteket nem ölt, de potenciálisan veszélyes betegség.

Védekezés: fontos szempont a porüszög ellenálló fajták termesztése. Ennél hatékonyabb és biztosabb az árpa-vetőmagtételek szisztemikus gombaölő szerekkel történő csávázása pl. Jelentősége: ezt az üszöggombát csak viszonylag későn tudták egzakt módon elkülöníteni az Ustilago nudától.

A szántóföldi növények betegségei

Mind a mai napig nem ismerik pontosan kártételét. Potenciálisan veszélyes kórokozónak kell tekinteni. Tünetek és diagnózis: a tünetek nagyon hasonlítanak a valódi porüszög Ustilago nuda tüneteihez A fertőzött kalászok valamivel korábban jelennek meg, mint az egészségesek, amelyek a fertőzés nyomán szétporlanak. A pontos diagnózis csak mikroszkópos vizsgálattal állapítható meg.

Az Ustilago vavilovi üszögspóratömege sötét csokoládébarna, míg az Ustilago nuda teliospórái inkább olívbarnák. Ez a különbség azonban csekély.

Alsó gombák

Biztos elkülönítési lehetőség a teliospórák csírázásmódja alapján történik. Ezek megfelelő körülmények esetén, az élesztőgombákhoz hasonlóan, sarjadzással újabb fertilis sporidiumokat fejlesztenek A teliospórák gömbölyűek, vastag falúak, felületük finoman tüskézett.

Biológia és járványtan: a gomba teliospórákkal telel konidia helminthosporium oryzae a talajban, a mag felületén, ill. Ez a fertőzési mód bizonyos értelemben közel áll a virágfertőzési típushoz. A gomba a fertőzést követően a hajtáscsúcs alatti szövetben lokalizálódik, majd behatolva a kalász szöveteibe, azt teljesen átszövi és teliospórákká esik szét, amit a szél terjeszt. A gomba teliospórái néhány évig képesek a talajban megőrizni életképességüket. Védekezés: hasonló a porüszög elleni konidia helminthosporium oryzae.

Jelentősége: a betegség az egész világon elterjedt. Az árpát fertőző többi rozsdafajnál súlyosabb gazdasági kárt is okozhat. Korai fertőzéskor jelentős az ezerszemtömeg-csökkenés és a szemzsugorodás.

Magasabb gombák

Tünetek és diagnózis: a nyári, ún. A tünetek ritkábban megjelennek a levélhüvelyen, sőt a kalász különböző részein is. A teleutotelepek kisebbek Több szerző is utal arra, hogy a gomba gyakran egysejtű, ún. Konidia helminthosporium oryzae és járványtan: a kórokozó teljes fejlődésmenetű, heteroecikus gombafaj.

Köztesgazdája az ernyős sárma Ornithogalum umbellatum L. Ezen a növényen a természetben ritkán figyelhető meg a spermogóniumos és ecidiumos stádium A gomba átteleléséről az uredomicélium gondoskodik, de a teleuto alak is áttelelhet, és a köztesgazda jelenlétében végbemehet a teljes fejlődésmenet is. A rozsdagombával fertőzött növények fogékonyabbak a szeptóriás levélfoltosság kórokozójára. Védekezés: a kórokozó elleni védekezésben kiemelt szerepe van az ellenálló fajták termesztésének a gomba számos rassza ismert.

További védekezési lehetőség, különösen járványveszély esetén, a fungicidekkel történő permetezés pl. A: uredotelepek a levélen, B: teleutotelepek a levélen, C: uredospórák, D: kétsejtű teleutospóra, E: egysejtű mezospóra, F: a törperozsda köztesgazdája Ornithogalum umbellatumG: ecidiotelepek a köztesgazda levelén Rinhospóriumos levélfoltosság Kórokozó: Rhynchosporium secalis OUD. DAVIS syn.

Kertészeti növénykórtan

Jelentősége: számos árpatermesztő országban jól ismert, nagy gazdasági jelentőségű betegség. Tünetek és diagnózis: a betegség a levéllemezeken a leggyakoribb. A képződő foltok sötét kékesszürkék, vizenyősek. Később a foltok közepe kifakul, világosszürke, sárgásbarna színűvé válik és kiszárad. A foltok szegélye sötétbarna, esetenként antociános.

A szántóföldi növények betegségei | Digitális Tankönyvtár

A léziók oválisak, megnyúltak, trapéz alakúak, levélerek által nem határoltak Ritkábban e konidia helminthosporium oryzae megjelennek a levéllemez és a levélhüvely találkozásánál A fiatal növényeken, később a gyors terjedés és levélpusztulás miatt a betegség ún.

A: betegségtünetek levélen, B: tünet a levéllemez és levélhüvely találkozásánál, C: csőszerűen hajlott konídiumok A gombának ivaros alakja nem ismert. Ivartalan szaporodási alakja átmenetet képez az acervuluszos és szabad konídiumos gombák között, azaz nem tipikus acervuluszokat fejleszt.

A csúcsi sejt általában csőszerűen görbült, a konídium a harántfalnál kissé befűződött Egyes kutatások szerint ismert a gomba mikrokonídiumos alakja is, de ennek szerepe tisztázatlan.

Biológia és járványtan: a gomba átvitele vetőmaggal is lehetséges maghéjon, héjban. Jelentősebb a fertőzött növényi maradványok szerepe. A tarlómaradványok mind a talaj felszínén, mind a talajba jutva primer fertőzési forrásul szolgálhatnak.