MONORY M. ANDRÁS - TILLMANN J. A.: EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK

Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni

Jegyzetek Előszó Első könyvem, a Code: And Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni Laws of Cyberspace Kód és a kibertér egyéb törvényei recenziójának végén David Pogue, a remek író, számos műszaki és számítástechnikával kapcsolatos írás szerzője ezt írta: A valódi törvényekkel ellentétben az Internet nem hordozza magában a büntetés lehetőségét.

Azokat egyáltalán nem is érinti, akiknek nincs internetkapcsolatuk és a világ népességének csak igen csekély hányada éri el a Világhálót. Ha nem tetszik az Internet rendszere, bármikor ki lehet kapcsolni a modemet. Kikapcsoljuk a modemet, kihúzzuk a számítógép tápkábelét a konnektorból, és minden gond, amellyel a kibertérben találkoztunk, egy csapásra megszűnik. De még ha akkor igaz volt is az állítása, most semmiképpen nem Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni a Szabad kultúra arról szól, hogy az Internet milyen problémákat okoz még azután is, hogy kikapcsoltuk a modemet.

Arról, hogy az internetes élettel kapcsolatos, napjainkban dúló csaták nagymértékben hatnak azokra is, akik nem is használják az Internetet. Nincs olyan kapcsoló, amely elszigetelne minket az Internet hatásaitól. A Code Kultúránk a hagyományokra épül. Amint a következő oldalakon kifejtem, kultúránk hagyományosan szabad.

A szabad kultúra támogatja és védi az alkotókat és a feltalálókat, közvetlenül azáltal, hogy szerzői jogokat biztosít számukra, közvetve pedig azáltal, hogy korlátozza ezeknek a jogoknak a kiterjedését, garantálva ezzel, hogy a későbbi alkotókat és feltalálókat a lehető legkevésbé korlátozzák a múltbeli kötöttségek. A szabad kultúra nem olyan kultúrát jelent, ahol nincs tulajdon, ahogy a szabadpiac sem férgek tejtermékek piac, ahol minden ingyen van.

A szabad kultúra ellentéte az „engedélykultúra” - egy olyan kultúra, ahol az alkotók csak a Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni vagy a múltbeli alkotók engedélyével készíthetnek bármit. Ha megértenénk ezt a változást, azt hiszem, megpróbálnánk ellenállni neki. Nem „mi” a baloldalon vagy „ti” a jobbon, hanem mi mindazok, akik anyagilag nem vagyunk érdekeltek egyik, a XX.

Akár a jobb- akár a baloldalon állunk, ha ebben az értelemben közönyösek vagyunk, akkor az itt elmondott történet zavarni fog bennünket. A változások, amiket leírok, olyan értékeket érintenek, amelyeket mindkét oldal lényegesnek és alapvető fontosságúnak tart.

Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni

A közös összefogásra nyarának elején láthattunk egy példát, amikor az amerikai hírközlési felügyelet FCC napirendre vette, hogy módosítja a sajtótulajdonlásról szóló jogszabályokat. Ez oda vezethet, hogy megszűnnek a korlátok a tekintetben, hogy a sajtó mekkora része lehet egy kézben. Rendkívüli méretű társadalmi összefogás jött létre, és több mint levelet küldtek a felügyelet részére, amelyben ellenezték a tervezett módosítást. Amint William Safire leírta, milyen „kényelmetlen volt együtt menetelni a CodePink Women for Peace Rózsaszín kód -Nők a Békéért és a National Rifle Association Nemzeti Lövészegylet tagjaival, a liberális Olympia Snowe és a konzervatív Ted Stevens között”, talán a legegyszerűbben fogalmazta meg azt, mi is volt a tét: a hatalom egy kézbe kerülése.

Íme az ő szavai: Nagyon konzervatívhoz méltatlanul hangzik mindez? Szerintem nem. A hatalom egy kézbe kerülése - legyen az politikai, vállalati, sajtó- vagy kulturális hatalom - a konzervatívokból is ellenérzést kellene kiváltson.

A hatalomnak a helyi felügyelet útján történő megosztása, és ezáltal az egyének részvételének biztosítása a szövetségi rendszer működésének egyik alapja, és a demokrácia legnagyszerűbb megnyilvánulási formája.

Úgy tűnik, a bizonytalanság és tanácstalanság korát éljük. Az eddig érvényesnek látszó elgondolások kérdésessé, s fejlődés eddigi útjai kétségessé kezdtek válni. A jövőre nyíló kilátások új gondolkodásra és új ethosz kialakítására késztetnek.

A jog változik, és ez a változás átalakítja a kultúra létrehozásának módját. Ez a változás aggodalomra ad okot, akár érdekel minket az Internet, akár nem, akár Safire bal oldalán menetelünk, akár a jobbon. Ami azt illeti, újra átolvasva Stallman műveit - főleg a Free Software, Free Society Szabad szoftver, szabad társadalom című könyvben megjelent esszéket - rájöttem, hogy minden olyan elméletet, amellyel itt előállok, Stallman már évtizedekkel ezelőtt leírt.

Ennek alapján tehát bárki mondhatja, hogy ebben a könyvben nincs semmi eredeti gondolat.

A Világháló ugyanis egyrészt új és alapvetõen nagyszerû lehetõségeket teremtett az alkotásra és a kultúra terjedésére, másrészt ezzel új kihívások elé állítja a kiadói iparágat és annak minden gazdasági szereplõjét, akik közül egyesek — anyagi érdekeiket féltve — kétségbeesett küzdelmet folytatnak e folyamat ellen. Milyen hatással van ez az alkotókészségre? Vajon a fájlcserélés minden formája kalózkodásnak tekinthetõ és káros?

Elfogadom a kritikát, már ha ez kritika egyáltalán. Az ügyvédek munkája például soha nem eredeti, és én nem szándékoztam semmi mást tenni ebben a könyvben, mint egy kultúrát egy olyan hagyományra emlékeztetni, amely mindig is a sajátja volt.

Akárcsak Stallman, én is gyógyszerek a paraziták a fején értékei alapján védem a hagyományt. Akárcsak Stallman, én is úgy gondolom, hogy ezek a szabadság értékei.

Női kérdések - Férfi válaszok / Hogyan szerethet belém az a férfi akit én akarok

És akárcsak Stallman, én is azt hiszem, hogy ezek a múltunk olyan értékei, amelyeket a jövőben is védenünk kell. A szabad kultúra a múltunk, de csak akkor lesz a jövőnk is, ha más utat választunk, mint amilyenen most haladunk.

Stallman szabad szoftver melletti érveihez hasonlóan a szabad kultúra melletti érvelés is félreértésekbe ütközhet, amit nehéz elkerülni. A szabad kultúra nem olyan kultúra, amelyben nem létezik tulajdon, és nem olyan kultúra, amelyben a művészt nem kell megfizetni.

Az a kultúra, amelyben nincs tulajdon, és ahol az alkotóknak nem fizetnek, anarchia, nem pedig szabadság, és én ebben a könyvben nem az anarchiát kívánom támogatni. A szabad kultúra, amelynek a védelmét tűztem ki célul, az anarchia és a túlzott szabályozás közti egyensúlyt teremti meg.

A szabad kultúra, akárcsak a szabadpiac, tulajdonnal van teli, a tulajdont szabályozó törvényekkel és olyan szerződésekkel, amelyek végrehajtását az állam szavatolja.

De ahogy a szabadpiac is felborul, ha a tulajdon feudálissá válik, úgy a szabad kultúrát is tönkreteheti a kultúrát meghatározó tulajdonjogokkal kapcsolatos szélsőséges hozzáállás. Ettől féltem manapság a kultúránkat.

Szabad kultura by netty net - Issuu

Ezt a könyvet az ilyen szélsőséges hozzáállás ellen írtam. Bevezetés Felvillanyozó pillanat volt, és a jelentőségét széles körben felismerték. Szinte azonnal és robbanásszerűen megnőtt az érdeklődés az új technika, a repülőgépek iránt, és újítók garmadája kezdett vele foglalkozni.

  • Узнала цвета, которыми октопауки изображали понятие "зоопарк", и сердце ее застучало.
  • LAWRENCE LESSIG: SZABAD KULTÚRA
  • Не успел Орел произнести последние слова, как зал наполнился ослепительным светом.
  • Наи на мгновение умолкла.
  • Правда, в иглу тепло и светло.
  • MONORY M. ANDRÁS - TILLMANN J. A.: EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK
  • На полном скаку страусозавр окажется в лесу через четыре вудена.

Akkoriban, amikor a Wright testvérek felfedezték a repülőgépet, az Egyesült Államok törvényei szerint a tulajdonosnak vélelmezett tulajdona volt nemcsak a földfelszín, hanem az alatta lévő földterület is, egészen a Föld középpontjáig, és a fölötte lévő légtér is, „föl egész a végtelenségig”. Azt jelenti ez, hogy a földbirtokoséi a csillagok is? Meg lehet-e büntetni a vadlibákat birtokháborításért, amikor előre megfontolt szándékkal és rendszeresen átrepülnek a föld fölött?

Aztán jöttek a repülőgépek, és az amerikai jog ezen alapelve - amely mélyen gyökerezik hagyományainkban, és amelyet a múltban a legfontosabb jogászelmék is elismertek - első ízben megkérdőjeleződött.

Ha a földem felnyúlik a mennyekig, mi történik, ha átrepül fölötte a United Airlines gépe? Jogom van száműzni a tulajdonomról? Köthetek kizárólagos használati szerződést paraziták férgek Delta Airlinesszal?

Rendezhetünk-e árverést, hogy megtudjuk, mennyit is érnek ezek a jogok? A kérdésből ben szövetségi ügy lett. Amikor két észak-karolinai farmer, Thomas Lee és Tinie Causby csirkéi kezdtek elhullani az alacsonyan repülő katonai repülőgépek miatt a megrémült csirkék nekirepültek a pajta falának, és elpusztultaka Causby család perre vitte az ügyet, mondván, hogy a kormány birtokháborítást követett el a földjeiken.

Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni milyen tabletták képesek a pinworms- hez

A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy megtárgyalja a Causby-ügyet. A Kongresszus közterületnek nyilvánította ugyan a légteret, de ha valakinek a tulajdona tényleg az egekig terjed, akkor a Kongresszus döntése akár még alkotmányellenes is lehet, hiszen kárpótlás nélkül sajátítja ki ezen tulajdon egy részét.

A bíróság elismerte ugyan, hogy „ősi alapelv szerint a föld tulajdonjoga a világegyetem Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni terjed”, de Douglas bíró nem volt tekintettel az ősi doktrínára. Az ítélet egyetlen bekezdésével eltörölte a több évszázad alatt kialakult ingatlanjogi szabályozást.

Amint a bíróságnak írta: „Ennek az alapelvnek a modern világban nincs helye. A légtér köztulajdon, amint azt a Kongresszus kinyilvánította. Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni ez nem így lenne, minden több államot átszelő repülőjáratot üzemeltetőnek számtalan birtokháborítási perrel kellene szembenéznie.

Ez ellentmond a józan észnek. Az ilyen, a légtérrel kapcsolatos magánkárigények elismerése használhatatlanná tenné ezeket az útvonalakat, akadályozva ezek szabályozását és fejlesztését a köz érdekében, és magántulajdonba adná azt, amire csak a köz formálhat jogos igényt.

Nem mindig ilyen nyersen és ellentmondást nem tűrően, de végeredményben így. Douglas bíróra pedig nem volt jellemző a köntörfalazás. Más bírók talán több oldalon át érveltek volna, hogy elérjenek ugyanarra a következtetésre, amelyet Douglas egyetlen gondolatban foglalt össze: „Ez ellentmond a józan észnek.

Azok az elvek, amelyek az egyik korban sziklaszilárdak voltak, a másikban porrá mállhatnak. Legalábbis ez Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni történni, amikor nincs senki kezében megfelelő hatalom, hogy megakadályozza ezt a változást. A Causbyk egyszerű farmerek voltak, és bár nem volt kétség afelől, hogy sok hozzájuk hasonló embert zavar a növekvő légi forgalom bár remélhetőleg nem sok csirke repült emiatt a falnaka világ Causby családjainak meglehetősen nehéz egyesülniük, hogy leállítsák a Wright fivérek által a világra szabadított technikát.

A Wright fivérek repülőgépeket raktak a műszaki ötlettárba, és az elgondolás ezek után úgy terjedt, mint a vírus egy tyúkketrecben. A Causbyékhoz hasonló farmerek egyszer csak azt vették észre, hogy „ésszerűséggel” vannak körülvéve a Wright fivérek találmánya miatt, és fenyegethették az új keletű technikát öklüket rázva az ég felé, kezükben a döglött csirkéikkel.

Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni

Panaszkodhattak képviselőjüknek, vagy pert indíthattak a bíróságon, de végül mindig az diadalmaskodott, ami mindenki más számára „kézenfekvő” volt - a „józan ész” ereje. A törvény nem engedte meg, hogy az „egyéni érdek” győzzön a nyilvánvaló közösségi érdekkel szemben.

Edwin Howard Armstrong Amerika elfelejtett feltaláló-lángelméinek egyike.

Bár nem sokkal Thomas Alva Edison és Alexander Graham Bell után tűnt fel az amerikai feltalálók sorában, a rádiótechnika területén végzett munkája talán jelentősebb volt a rádió első 50 évének minden más feltalálójáénál. Tanultabb volt, mint Michael Faraday, aki könyvkötőinasként fedezte fel az elektromos indukciót ben, de legalább olyan ösztönösen értette a rádió világát, és legalább három olyan alapvető fontosságú technikai megoldást talált fel, amely hozzájárult a rádió fejlődéséhez.

Az karácsonya utáni napon négy szabadalmat jegyeztek be Armstrong nevén legjelentősebb találmányára, a frekvenciamodulációs elven működő FM rádióra. Az addig használt rádiók amplitúdómodulált AM jelekkel működtek.

A tudósok akkoriban úgy tartották, hogy a frekvenciamodulációs FM rádiók működésképtelenek. Keskeny frekvencia-sávszélességét tekintve igazuk is volt, de Armstrong felfedezte, hogy a frekvenciamodulált rádió széles frekvenciasávban használva bámulatosan jó minőségű hangátvitelre képes, ráadásul sokkal kisebb adóteljesítményt igényel, és jóval kevesebb benne az elektrosztatikus töltés okozta zaj. A rádió hangológombját forgatva áthaladt számos AM-adáson, amíg rá nem talált arra az adásra, amelynek a sugárzását ő készítette elő a vevőkészüléktől mintegy km távolságban lévő adóról.

A rádió teljesen elnémult, mintha tönkrement volna, majd olyan tisztán, amilyet a hogyan lehet férgeket hozni egy kisgyermekben tartózkodók egyike sem hallott még elektronikus eszközből, felcsendült a bemondó hangja: „Ez a W2AG rádióamatőr-állomás a New York állambeli Yonkersből.

Az állomás frekvenciamodulációval működik a két és fél méteres hullámhosszon MHz. Összegyűrtek és eltéptek egy papírlapot, és úgy hangzott, mint amikor egy papírlapot gyűrnek össze és tépnek szét, nem úgy, mint egy erdőtűz pattogása.

Sousa-indulókat játszottak lemezről, valamint egy zongoraszólót és egy gitárdarabot adtak elő élőben a stúdióban. A zene olyan életszerűen szólt, amilyet Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni, de talán soha nem hallottak még rádióból. Az Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni elnöke, David Sarnoff, Armstrong barátja sürgette őt, hogy találja ki, hogyan lehet az Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni adásokból eltávolítani az elektrosztatikus töltés okozta zajt.

Így hát Sarnoff nagyon izgatott lett, amikor Armstrong elmondta neki, Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni feltalált egy olyan eszközt, amelyben nincs jelen a rádiókban addig hallható elektrosztatikus zaj. Amikor azonban bemutatta a találmányát, Sarnoff nem volt elragadtatva: Azt hittem, hogy Armstrong valamilyen szűrőt talál ki, hogy eltávolítsa az elektrosztatikus zajt az AM adásainkból. Eszembe sem jutott, hogy forradalmat indít el - egy egész átkozott új iparágat, amely versenyre kel az RCA-val.

Bár az FM rádió sokkal jobb technika volt, Sarnoff kiváló taktikusnak bizonyult: Az FM rádiózás erősségei, amelyek nagyrészt a műszaki megoldásokban rejlettek, nem tudták legyőzni a marketing, a szabadalmak és az ügyvédi irodák hadának stratégiáját, amely a Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni helyzetét Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni fenyegetést volt hivatott elhárítani. Ha az FM rádiózást hagyták volna akadálytalanul fejlődni, Amikor két ellenőrzésekkel eltelt év után Armstrong türelmetlenné vált, az RCA bevetette a kormányzati körökben élvezett befolyását, hogy megakadályozza az FM rádiók üzembe állítását.

Az erőfeszítéseik első lépésben sikertelenek voltak, de amikor Armstrong és a nemzet figyelmét elterelte a második világháború, az RCA aknamunkája kezdett egyre sikeresebb lenni. Az FCC nem sokkal a háború vége előtt új irányelveket jelentett be, amelyeknek egyértelműen egyetlen célja volt: az FM rádiók megnyomorítása.

Ahogy Lawrence Lessing írja: Közvetlenül a háború után az FM rádiózásnak - a nagy rádiók érdekeit követő FCC szabályozások miatt - szinte hihetetlen erejű és fondorlatosságú csapások egész sorát kellett elviselnie. Csökkentették az FM rádióállomások adóteljesítményét is, ezzel azt szerették volna elérni, hogy FM adással ne lehessen az ország egyik részéről a másikra adásokat sugározni.

Így hát az FM rádiózás terjedését csírájában elfojtották, legalábbis egy időre. Miután az FM technikát beépítették a televízió épp kialakulófélben lévő szabványába, az RCA - alaptalanul, ráadásul csaknem 15 évvel a bejegyzésük után - bejelentette, hogy a szabadalmak érvénytelenek. Elutasították, hogy jogdíjat fizessenek Armstrongnak a szabadalmak felhasználásáért. Armstrong hat éven át költséges perháborút vívott, hogy a bíróságon védje meg a szabadalmait.

Végül amikor a szabadalmi oltalom lejárt, az RCA olyan alacsony árat ajánlott egyezségképpen, hogy az még Armstrong ügyvédi költségeit sem fedezte. Legyőzetve, megtörve és anyagilag tönkremenve Armstrong ben írt egy rövid üzenetet a feleségének, majd kilépett egy tizenharmadik emeleti ablakon, és halálra zúzta magát. A jog néha így működik. Jobbára nem okoz ekkora tragédiákat, és ritkán vezet ilyen drámai eseményekhez, de néha mégis így működik.

Az állam Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni az állami szervek mindig is befolyásolhatóak voltak, és ez akkor látszik a leginkább, amikor egy nagy hatalmú érdekcsoportot új jogi vagy technikai fejlemény veszélyeztet. Az erős érdekcsoportok gyakran kihasználják a kormányban meglévő befolyásukat azért, hogy a kormány megvédje az érdekeiket.

Ennek a védelemnek a szólamaiban természetesen mindig a közérdek szerepel, a valóság azonban valami egészen más. Azokat az elveket, Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni az egyik korban sziklaszilárdak, de ha magukra hagyják őket, egy másik korban porrá mállanak, politikai rendszerünk ezen finomszövésű korrupciójának segítségével tartják fenn.

Az RCA rendelkezett azzal, amivel a Causby család nem: a technikai változások megfojtására alkalmas hatalommal.

Az Internetet nem egyvalaki találta fel, és lárvás állatok csak a létrejötte sem köthető egyetlen pontos dátumhoz, mégis nagyon rövid időn belül az átlagos amerikai élet részévé vált. A PEW Internet és az American Life Project felmérése szerint ben az amerikaiak 58 százalékának volt internetelérése, szemben a két évvel azelőtti 49 százalékkal. Ez az arány végére valószínűleg jóval meghaladja majd az összlakosság Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni.

Az általa okozott változások egy része technikai jellegű: az Internet felgyorsította a kommunikációt, lecsökkentette az adatgyűjtés költségeit stb.

Ezek a technikai változások kívül esnek ennek a könyvnek a témakörén. Fontosak, de kevesen értik a lényegüket, ám olyan dolgok, amelyek megszűnnének, ha mindenki egyszerre kikapcsolná az Internetet. Nem érintik azokat, akik nem használják az Internetet, vagy legalábbis nem érintik őket közvetlenül. Helyük van egy olyan könyvben, amelynek az Internet a témája - ez a könyv azonban nem az Internetről szól, hanem annak hatásáról: arról, hogyan befolyásolja a kultúra létrehozását.

Meggyőződésem, hogy az Internet eddig fel nem ismert, lényeges változásokat hozott ezen a téren, amelyek gyökeresen átalakítanak egy hagyományt, amely olyan régi, mint maga az Egyesült Államok. A többség, ha felismerné ezt a változást, elutasítaná - de észre sem veszi. Némi képet alkothatunk az említett változásról, ha különbséget teszünk kereskedelmi célú és non-profit kultúra között, illetve ha megnézzük, hogyan szabályozza ezeket a jog.

Minden mást nem kereskedelmi célú kultúrának tekintek. Amikor az öregek a parkokban vagy az utcasarkokon ülve történeteket mesélnek a gyerekeknek és másoknak, az nem kereskedelmi célú kultúra.

Amikor Noah Webster kiadja Reader című művét, vagy Joel Barlow a verseit, az kereskedelmi célú kultúra. Történelmünk kezdetén a nem kereskedelmi célú kultúrát tulajdonképpen nem szabályozták.

SZABAD KULTÚRA

Természetesen ha egy történet sikamlós volt, vagy Hogyan gyulladáscsökkentő gyermeket egy dal alkalmas volt a nyugalom megzavarására, a jog olykor közbeavatkozott, de a jog soha nem foglalkozott közvetlenül a kultúra létrehozásával vagy terjesztésével, és meghagyta a kultúrát „szabadnak”.

A szokványos módszerekkel, amikor hétköznapi emberek osztották meg és adták át másoknak a kultúrájukat - meséket mondva, újrajátszva színdarabok vagy tévéműsorok egyes részeit, rajongói klubokat szervezve, zenéket csereberélve, felvételeket készítve - a jog nem foglalkozott. A jog a kereskedelmi alkotótevékenységre összpontosított. Eleinte csak kismértékben, később kiterjedten védte az alkotók érdekeit azáltal, hogy kizárólagos jogokat adott nekik az általuk létrehozott művekre, hogy értékesíthessék ezeket a kizárólagos jogokat a Lehetséges- e szerződést szalagféreggel kötni.

Csak egy része, a szabályozott része volt, amelyet a szabad rész tartott egyensúlyban. Ez az éles határ a szabad és a szabályozott rész között mára megszűnt.

Történelmünk során először a kultúra létrehozásának és megosztásának szokványos módjait törvény szabályozza, mivel a jog kiterjeszkedett, hogy befolyása alá vonja a kultúra és az alkotótevékenység hatalmas területeit, olyanokat is, amelyek soha korábban nem estek a hatálya alá. Az a technika, amely történelmünk során megőrizte az egyensúlyt - a kultúra szabadon használható és csak engedéllyel használható része között - eltűnt.

nyak parazita kezelés

Ennek az a következménye, hogy egyre kevesebb a szabad kultúra, és egyre több a csak engedéllyel használható kultúra. Ezeket a változtatásokat azzal igazolják, hogy szükség van rájuk a kereskedelmi célú alkotótevékenység védelméhez.

petesejtek és paraziták jeges 10 giardia bergen arsak

És valóban, pontosan a védelem a motiváció. De ez a védelem, amely igazolja az alább leírt változtatásokat, nem az a korlátozott és kiegyensúlyozott fajta, mint amely a múltban jellemezte a jogot: nem a művészek érdekeit védi, hanem bizonyos üzleti érdekek védelmére szolgál.

Azok a vállalatok, amelyek megrémültek azoktól a lehetőségektől, amelyeket az Internet nyújt úgy a kereskedelmi, mint a nem kereskedelmi célú kultúra létrehozási módjának és megosztásának megváltoztatására, egyesültek, és rávették a törvényhozókat, hogy a törvényt az ő védelmük szolgálatába állítsák.