Kertészeti kórokozók és kártevők

Kártevők és paraziták. Emberi élősködők

Ragadozó atkák — Gamasida A fitofág rovarok szaporodásának gátjait mindenekelőtt természetes ellenségeik jelentik. Az életközösségekben minden rovarnak — és más állatnak is — megvannak a maguk ellenségei, amelyek tömeges elszaporodásukat — egyéb tényezőkkel együtt — korlátozni képesek.

Hasznos ízeltlábúaknak tekintjük a következő csoportokat: 1.

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői | Digitális Tankönyvtár

A kártevők természetes ellenségei. A gyomnövényeken élő fitofág szervezetek. A virágos növényeket beporzó rovarok. Könyvünkben — céljának megfelelően — csak az első csoporttal, a kártevők természetes ellenségeivel foglalkozunk. A kártevők természetes ellenségei a tápláléklánc harmadik láncszemét jelentik, hiszen a kártevők, amelyeket fogyasztanak, a tápláléklánc második láncszemébe tartozó fitofágok.

A természetes ellenségeket együttesen rovarevőknek, entomofágoknak is nevezik. Ezen belül afidofág és akarifág néven külön megkülönböztetik a levéltetveket, illetve atkákat fogyasztó rovarokat. A természetes ellenségek életmódjuk és hatásuk szerint három kártevők és paraziták csoportra oszthatók: a paraziták, a parazitoidok és kártevők és paraziták predátorok csoportjára.

Kártevők jelentősége a baromfitartásban

A parazita, vagyis élősködő rovar vagy más állat általában kisebb, mint a gazda, a gazdában vagy a gazdán kívül élősködik, de nem feltétlenül pusztítja el azt. A kutyán a bolha, az emberen a kullancs élősködő parazita, de a gazdát csak esetlegesen elsősorban halálos betegségeinek terjesztésével pusztítja el. Az élősködő és a gazda kapcsolatát gazda — parazita kapcsolatnak nevezzük.

Az drotféreg kártevők és paraziták csoporttól határozottan meg kell különböztetni a parazitoidok, a gyilkos élősködők csoportját.

Parazitoidoknak azokat az élősködőket nevezik, amelyek a gazdában kifejlődve azt végül is elpusztítják. Ilyen értelemben a fürkészdarazsak, a fürkészlegyek és a hozzájuk hasonló rovarok mind parazitoidok. A parazitoid is kisebb, mint a gazda, hiszen benne, illetve rajta él fejlődése során. Vannak tojás- lárva- és bábparazitoidok, aszerint, hogy a gazdát mely fejlődési szakaszában pusztítják el. A gyilkos élősködő és a gazda kapcsolatát gazda — parazitoid kapcsolatnak nevezik.

A természetes ellenségek harmadik csoportját a kártevők és paraziták vagy ragadozók régebbi elnevezés szerint epiziták alkotják. A ragadozók általában nagyobbak, mint a zsákmány ha kisebbek, akkor csoportosan járnak, illetve támadnak, mint pl.

Kártevők jelentősége a baromfitartásban - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál

A ragadozó a zsákmányát azonnal, illetve rövid időn belül elpusztítja. Ragadozók a nagymacskafélék, de ragadozók a katicabogarak, a futóbogarak és a fátyolkák is.

  • Az állattartó telepeken a legkülönfélébb élőlények — köztük a kártevők is — megtalálják a táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz szükséges életfeltételeket.
  • Kertészeti kórokozók és kártevők – Wikipédia

Vízi ragadozók kártevők és paraziták. A ragadozó kapcsolatát áldozatával préda — predátor, illetve zsákmány — ragadozó kapcsolatnak nevezik. A cél elérése szempontjából a parazitoid nem a parazitához, hanem a predátorhoz áll közelebb. A parazitoidok között pedig nagy különbség van pl. Ezzel szemben áll az a fontos körülmény, hogy a tojásparazitoidok nagyon apró, finom rovarok, mozgásukat, tevékenységüket a külső körülmények pl.

A lárva- illetve bábparazitoidok erősebb, a külső körülmények iránt kevésbé érzékeny állatok, tevékenységüket a számukra nem kedvező körülmények kevésbé zavarják. A fogalmakat kitágítva a fitofág rovarok is bekapcsolhatók az előző csoportokba. Növényi parazitáknak, élősködőknek tekinthetők mindazok a fitofág rovarok és kártevők és paraziták állatok, amelyek fogyasztják, de nem pusztítják el a táplálékul szolgáló növényt.

Így pl. Növényi parazitoidok mindazok a fitofág rovarok, amelyek táplálkozása miatt a tápnövény végül is elpusztul. A fiatal gyümölcsfák gyökereit elpusztító cserebogárpajorok, a fiatal gabonanövényt tőben elrágó, talajszintben élő bagolylepkehernyók parazitoidoknak tekinthetők. Végül — e fogalmat is kiterjesztve — növényi predátornak tekinthetők azok a rovarok, amelyek az élő növényi magot akár még rajta a növényen, akár később a raktárban elpusztítják, hiszen egy egész növényegyedet — azonnal — elpusztítanak.

Predátorok mindazok a raktári kártevő rovarok, amelyek a raktározott vetőmagot pusztítják, de nem tekinthetők predátornak ugyanazok a rovarok abban az esetben, ha őrleményt — vagyis már előzetesen elpusztított növényi anyagot — fogyasztanak. Gyilkos élősködők — Parazitoidok A növényvédelemben jelentős élősködő rovarok két nagy rovarrend, a Hártyásszárnyúak Hymenoptera és a Dipyllobothriasis invázió forrása Diptera rendjébe tartoznak.

Eurázsiában, s így hazánkban is mindkét rend általánosan elterjedt, nagy fajszámmal képviselteti magát. Gyilkos élősködőknek tekinthetők a rovarpatogén fonálférgek Steinernematidae is,amelyeknek a szerepe a jövő növényvédelmében várhatóan növekszik. Rovarpatogén fonálférgek A Steinentematidae családba baktériumokkal szimbionta kapcsolatban élő fonálféreg-fajok tartoznak.

Ezen kapcsolatban bizonyos baktériumok együtt fejlődnek a fonálféreggel a megtámadott ízeltlábúak testüregében és felemésztik annak szervezetét, amely így a fonálféreg fejlődéséhez szolgál táplálékul.

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői

A család általánosan ismert, jellegzetes fajai, az ízeltlábúak jelentős hatású természetes ellenségei a Steinernema carpocapsae Weiser és a S. A Steinernema nemzetségbe tartozó fajok kártevők és paraziták hossza — µm között változik, vékony fonál alakúak. Kutikulájuk sima, a fej lekerekített, a nőstények testvége tompa, kúpostól a domborúig változó. Kártevők és paraziták fajok alaktani bélyegeinek felismerése, a fajok elkülönítése, meghatározása széles körű taxonómiai ismereteket és gyakorlatot, megfelelő nagyítású ezerszeres nagyítású mikroszkópot igényel.

A Földön széles körben elterjedt fajok közül Magyarországon a Steinernema feltiae Filipjev és a Heterorhabditis heliothidis Khan Brooks et Herschmann szabadföldi előfordulása ismert. A tömegtenyésztésbe vont, entomopatogén fonálféregfajoknak több törzse ismert, amelyek ökológiai igénye, gazadaállatköre, és ennek megfelelően alkalmazhatóságának területe eltérő.

A harmadik lárvastádiumban lévő egyedek, az ún. A lárvák először az előbélbe és onnan a középbélbe hatolnak be, majd a bélfalon áthatolva a véredényrendszerbe, a gazadaállat szöveteibe jutnak. A közben elpusztult állatban fejezik be fejlődésüket, itt alakulnak ki a nőstények és a hímek.

Gyomok kártevők paraziták, gyep fű — Stock Fotó © CatherineL-Prod #

Az kártevők és paraziták fejlődés a megtermékenyített nőstény testüregében fejeződik be, amit aztán a lárvák hagynak el. A következő nemzedék az elpusztult rovarlárvában fejlődik, majd ennek utódai, a harmadik stádiumban lévő infekciós lárvák hagyják el a gazdaállat tetemét és keresnek fel újabb gazdaállatot, miközben bélcsatornájukban viszik magukkal a fennmaradásukat biztosító baktériumot.

Fennmaradásuknak elsődleges feltétele a környezet, szabadföldi körülmények között a talaj megfelelő nedvességtartalma. A lárvák zöme a talaj felső, 5—20 cm-es rétegében tartózkodnak. Gazdaállatkörük rendkívül széles.

Élősködők (16) a 4 Oscar-díjas film feliratos előzetese